Hazánkban a föld felszinére érkező hősugárzás mértéke max. 1500 Watt/m2, ebből ~1000 Wattot tudunk hasznosítani.
Egy család melegvíz ellátásához kb. 2000 Wattos bojlert szokás használni, egy lakás fűtésére kb. 25 kW-os kazánra van szükség.
És hogy ez mit jelent? Melegvíz ellátásra bőven elegendő egy pár négyzetméteres kollektor, ez olcsó megoldás,
viszont télen a lakásunkat/házunkat ne akarjuk tisztán napenergiával fűteni...
Tapasztalatok:
1995-ben házépitésbe kezdtünk. A tervezésnél törekedtünk a funkcionalitáson, kényelmen túl a környezetünk védelmére is.
Ezért a ház szerkezetét (pl. vastag szigetelt falak és ablak-terasz kialakítások...) és a gépészetét is ennek fényében terveztük meg.
Most csak a napkollektoros fűtésre térek ki. 4 db 2 nényzetméteres napkollektor került a tetőre, mely 300 literes
melegvíz tároló, és 25 köbméteres medence vizét fűtötte.
Miután hazánkban nem lehet egész évben számítani az elegendő napsugárzásra, és a fűtés miatt is egy 29 KW-os gázkazánt is beépítettünk.
A rendszer vezérlését saját magam terveztem és készítettem.
Gépészet áttekintő ábrája: napenergiarendszerxls.jpg.
Kiváncsi voltam, hogy a befektetés hány év alatt térül meg.
Optimista számolással 5 év, pesszimista számitással 10 év jött ki.
A következő ábra 1999 és 2000-ben mért környezeti minimum és maximum hőmérsékletet mutatja.
A napenergia hasznositást a következő ábra mutatja, a szivattyú üzemideje a napsütéses órák számával arányos.
És talán a legfontosabb, a gázfogyasztás alakulása. Látható, hogy ha a külső hőmérséklet 20 C fölé emelkedett, a gázfogyasztás szinte nullára csökkent.
Ezt az oldalt épp átírom, kérlek pár hét múlva nézz vissza.
